Az \u00e9let\u00fcnk folyamatos v\u00e1gy\u00f3d\u00e1sok sorozata. Tervek, azok megval\u00f3s\u00edt\u00e1sai vagy \u00e9ppen az azokba val\u00f3 belebuk\u00e1s. Hol a bicsk\u00e1nk, hol a sz\u00edv\u00fcnk t\u00f6rik bele egy-egy elhat\u00e1roz\u00e1sba, de n\u00e9ha val\u00f3ban siker\u00fcl el\u00e9rn\u00fcnk azt, amir\u0151l \u00e1lmodtunk. De mi van ut\u00e1na?<\/p>\n
\u00c9rdekes az ember vagy az is k\u00f6nnyen lehet, hogy egyszer\u0171en \u00e9n vagyok a nem szokv\u00e1nyos eset. Azt, hogy \u00e9letem egyik legnagyobb c\u00e9lj\u00e1t el\u00e9rtem lereag\u00e1lhatn\u00e1m \u00fagy is, hogy \u00e9ljen-\u00e9ljen \u00e9s mehet\u00fcnk tov\u00e1bb, de ez enn\u00e9l sokkal t\u00f6bbet jelent.<\/p>\n
Nyilv\u00e1n nem maga a k\u00e9pes\u00edt\u00e9s, hiszen rengetegen szereznek enn\u00e9l sokkal magasabb szint\u0171 fokozatot, de itt jegyzem meg, hogy nekem ez az els\u0151 diploma rengeteget jelent. \u00c9s nem csak azt, hogy most elv\u00e9geztem egy BA k\u00e9pz\u00e9st \u00e9s kommunik\u00e1tor, \u00fajs\u00e1g\u00edr\u00f3 lettem. Kor\u00e1ntsem.<\/p>\n
Ez az egyetem dolog k\u00f6nnyednek indult \u00e9s abszol\u00fat teljes\u00edthet\u0151nek. Az OKJ ut\u00e1n m\u00e1r eg\u00e9szen biztosan tudtam, hogy a kommunik\u00e1ci\u00f3 az, ami engem \u00e9rdekel, \u00e9s sokkal tov\u00e1bb szeretn\u00e9k eljutni a t\u00e9m\u00e1ban, mint ameddig od\u00e1ig siker\u00fclt.<\/p>\n
Ahogy elkezd\u0151d\u00f6tt a \u201ehallgat\u00f3s\u00e1gom\u201d, hiszen m\u00e1r nem csak egyszer\u0171 di\u00e1k voltam \u2013 belecs\u00f6ppentem valami eg\u00e9szen m\u00e1sba. Az egyetem els\u0151 m\u00e1sf\u00e9l \u00e9ve olyan maradand\u00f3 nyomott hagyott az \u00e9letemben, amit soha nem szeretn\u00e9k elfelejteni. Rengeteg mindent rontottam el, b\u00e1ntam meg, tettem rosszul s most visszacsin\u00e1ln\u00e1m, de nyilv\u00e1n akkor \u00e9s ott mindennek \u00fagy kellett t\u00f6rt\u00e9nnie, ahogy v\u00e9g\u00fcl a t\u00f6ri k\u00f6nyvekbe \u00edr\u00f3dott.<\/p>\n
Ahogy j\u00e1rtam a szakmai kurzusokra tudtam, hogy j\u00f3 helyen vagyok. Im\u00e1dtam a kommunik\u00e1ci\u00f3 elm\u00e9leti r\u00e9sz\u00e9t kezdve a szintek, funkci\u00f3kt\u00f3l eg\u00e9szen a modellekig. Azt hiszem j\u00f3l vettem a vizsga \u00e1ll\u00edtotta akad\u00e1lyokat, hiszen v\u00e9gig 4,5 feletti \u00e1tlagot produk\u00e1ltam, amivel m\u00e1sod\u00e9vben siker\u00fclt is elnyernem a k\u00f6zt\u00e1rsas\u00e1gi \u00f6szt\u00f6nd\u00edjat. \u00dagy \u00e9reztem, hogy semmi sem g\u00e1tolhat meg az el\u0151rehalad\u00e1sban \u00e9s tal\u00e1n plusz f\u00e9l \u00e9vre sem lesz sz\u00fcks\u00e9gem.<\/p>\n
Val\u00f3sz\u00edn\u0171leg t\u00e9nyleg nem kellett volna hozz\u00e1csapott id\u0151, de a sorsom m\u00e1sk\u00e9ppen keverte a paklit. A k\u00f3rh\u00e1zba ker\u00fcl\u00e9sem, a ves\u00e9m le\u00e1ll\u00e1sa, a betegs\u00e9gem jelenl\u00e9te \u00f6sszet\u00f6rte az \u00e1lmokat s a h\u00faz\u00f3d\u00f3 id\u0151 egyre szil\u00e1nkosabbra taposta az egykor tiszta k\u00e9pet.<\/p>\n
Nem titkolom volt id\u0151, amikor \u00fagy gondoltam: nem fog menni. \u00dagy fogok elb\u00facs\u00fazni innen, hogy nem lesz diplom\u00e1m, hogy nem tudom teljes\u00edteni, hogy nem mutatom meg, saj\u00e1t magamnak sem, hogy igenis, k\u00e9pes vagyok r\u00e1. Leeresztettem. Elvesztettem a hitemet, \u00f6nmagamban is, az id\u0151 pedig telt s ez nem k\u00f6nny\u00edtette meg a dolgomat.<\/p>\n
Tavaly \u0151sszel azt\u00e1n \u00c9desany\u00e1m el\u00e9 \u00e1lltam, \u00e9reztem nem halogathatom tov\u00e1bb ezt a l\u00e9p\u00e9st. A konyh\u00e1ban \u00e1lltunk mindketten, j\u00f3l eml\u00e9kszem, hogy lehajtottam a fejemet, hogy \u201ene is l\u00e1tsz\u00f3djak\u201d \u00fagy dadogtam el, hogy nem fejezem be az iskol\u00e1t, mert nem fog menni. Kiestem a gyakorlatb\u00f3l, kiz\u00f6kkentem a t\u00e9m\u00e1mb\u00f3l, k\u00e9ptelens\u00e9g befejezni a szakdolgozatomat, r\u00e1ad\u00e1sk\u00e9pp biztosan megbukok az \u00e1llamvizsg\u00e1n, hiszen mindent elfelejtettem.<\/p>\n
Anyu t\u00fcrelmesen v\u00e9gighallgatott \u00e9s a lehet\u0151 legjobb v\u00e1laszt adta. Nem zavar \u2013 kezdte \u2013 hogy nem leszel diplom\u00e1s, nekem Te nem az\u00e9rt vagy \u00e9rt\u00e9kes \u00e9s meg\u00f6lelt. A lehet\u0151 legjobbat tette. Ismert. Tudta, hogy ezt v\u00e1rom. Tudta, hogy a lelkemnek kell a lemond\u00e1s, igen\u2026kell, hogy azt\u00e1n d\u00fch\u00f6dt er\u0151vel d\u00f6ntsek \u00e9pp az ellenkez\u0151j\u00e9r\u0151l.<\/p>\n
Meg\u00edrom \u2013 ord\u00edtottam fel b\u0151sz\u00fclt vadk\u00e9nt okt\u00f3ber 23 k\u00f6rny\u00e9k\u00e9n \u00e9s nekiugrottam. Rengeteget \u00edrtam, \u00fcltem a g\u00e9p mellett \u00e9s k\u00e9zf\u00e1j\u00e1sig \u00fct\u00f6ttem-vertem. \u00c9s csak rem\u00e9nykedtem abban, hogy j\u00f3 lesz, hogy megfelel, hogy \u00e1tcsusszan a k\u00f6vetelm\u00e9nyeken.<\/p>\n
Mert azt is kital\u00e1ltam, hogy az sem \u00e9rdekel mi h\u00e1nyas lesz. Legyen 2-es \u00e9s m\u00e1r boldog leszek. Persze ez is \u00f6n\u00e1m\u00edt\u00f3 h\u00fclyes\u00e9g volt, szemen szedett hazugs\u00e1g, de akkor j\u00f3 volt ezzel nyugtatni a megt\u00e9p\u00e1zott idegeimet. Ideiglenesen ugyanis k\u00e9pes vagyok saj\u00e1t magamat is \u00e1tejteni. Teh\u00e1t az el\u00e9gs\u00e9ges rem\u00e9ny\u00e9ben elkezdtek szaporodni az oldalak, \u00e9s ha j\u00f3l r\u00e9mlik k\u00f6zel 60-ig meg sem \u00e1lltak.<\/p>\n
Elj\u00f6tt azt\u00e1n a december s ezzel egy\u00fctt a lead\u00e1s hat\u00e1rideje is v\u00e9szesen k\u00f6zeledett. Sok energi\u00e1t rakott bele Anyuk\u00e1m, a bar\u00e1taim, hogy seg\u00edtsenek, b\u00edztassanak, mellettem legyenek \u00e9s \u00edgy siker\u00fclt. Leadtam.<\/p>\n
Amikor az egyik este \u00e9pp indi\u00e1n sz\u00f6kell\u00e9sekkel z\u00fagtam neki hol egy sz\u00e9knek, hol az asztalnak itthon (mert hihetetlen\u00fcl \u00f6r\u00fcltem, hogy siker\u00fclt, leadhat\u00f3, olvashat\u00f3) \u00fagy d\u00f6nt\u00f6ttem kell a friss leveg\u0151, \u00edgy levittem Lilit az udvarra. Eml\u00e9kszem, ahogy a cip\u0151m orr\u00e1val b\u00f6k\u00f6dtem a k\u00f6veket, mintha l\u00e1ttam volna \u0151ket. M\u00e9g az is r\u00e9mlik, hogy olyan r\u00e1ncos volt a homlokom a t\u00f6rp\u00f6l\u00e9st\u0151l, hogy egy s\u00e1rpej is megirigyelt volna. Akkor, ott fogalmaz\u00f3dott meg bennem az, hogy nem kell ny\u00e1rig v\u00e1rnom az \u00e1llamvizsg\u00e1val. Azt\u00e1n ez od\u00e1ig fokoz\u00f3dott, hogy szinte \u0151rj\u00f6ngtem, hogy lehetek ennyire oktondi: v\u00e1rni? Ny\u00e1rig? Minek?<\/p>\n
Felrohantam \u00e9s kik\u00fcldtem j\u00f3 p\u00e1r levelet mindazoknak, akikt\u0151l korrekt v\u00e1laszt rem\u00e9ltem arra a k\u00e9rd\u00e9semre, hogy k\u00e9pes vagyok r\u00e1?<\/p>\n
A v\u00e1lasz egyhang\u00fa igen volt \u00e9s \u00e9n bejelentkeztem a 2014. janu\u00e1ri \u00e1llamvizsg\u00e1ra.<\/p>\n
Ut\u00e1na m\u00e9g j\u00f3 p\u00e1rszor \u00e9reztem er\u0151s k\u00e9sztet\u00e9st arra, hogy a fejemet a falba verdessem, de sajn\u00e1ltam volna. M\u00e1rmint a falat, \u00edgy nem tettem. Persze ut\u00f3lag mondhatom, hogy az egyik leghelyesebb d\u00f6nt\u00e9s volt bev\u00e1llalni a janu\u00e1rt.<\/p>\n
Az utols\u00f3 h\u00f3napban azt\u00e1n megkaptam a t\u00e9teleket \u00e9s megindult az \u00e1mokfut\u00e1som, amit \u00e9n tanul\u00e1snak nevezek. A bar\u00e1taimnak, seg\u00edt\u0151imnek h\u00e1la \u00f6ssze\u00e1llt az anyag \u00e9s elkezdtem nap-nap ut\u00e1n tanulni, olvasni, agyalni, r\u00e1g\u00f3dni, hisztizni, pityeregni, \u0151rj\u00f6ngeni, d\u00fch\u00f6ngeni, bedilizni\u2026egysz\u00f3val k\u00e9sz\u00fclni a vizsg\u00e1ra.<\/p>\n
Az, hogy sz\u00e1momra a kettes t\u00f6k\u00e9letes lesz eg\u00e9sz j\u00f3l tartotta mag\u00e1t. Azt hiszem, hogy m\u00e9g \u00e1llamvizsga el\u0151tti napon is ezt hangs\u00falyoztam, de m\u00e1snap, janu\u00e1r 23.-\u00e1n reggel, amikor a koszt\u00fcm\u00f6mben az el\u0151szob\u00e1ban \u00e1lltam m\u00e1r tudtam, hogy ez hazugs\u00e1g. Ez kamu. 2-es? Nem, nem el\u00e9g. Ilyen \u00e9vek ut\u00e1n kell, hogy megmutassam magamnak is, hogy k\u00e9pes vagyok r\u00e1, hogy meg\u00e9rdemelten tartok ott ahol, \u00e9s hogy le tudok diplom\u00e1zni, nem csak \u00e1tcsusszanva.<\/p>\n
Reggel kisebb r\u00f6h\u00f6g\u0151 g\u00f6rcs\u00f6t kaptam, miut\u00e1n fel\u00f6lt\u00f6ttem a koszt\u00fcm\u00f6t. Az a t\u00e9ny, hogy kifogytam nem hagyott k\u00e9ts\u00e9get maga ut\u00e1n. A szokny\u00e1t oda kellett volna r\u00f6gz\u00edteni valamimhez, mert folyton azon izgultam, hogy lecsusszan \u00e9s amilyen se hal, se l\u00e1t vagyok, \u00e9szre sem veszem. \u00dagyhogy m\u00e1r azzal a l\u00e1tk\u00e9ppel riogattam magam, ahogy fel-al\u00e1 vonulok a suliban, gy\u00f6ny\u00f6r\u0171 koszt\u00fcmben, feh\u00e9r ingben \u00e9s egy harisny\u00e1ban\u2026<\/p>\n
Nagy nehezen elindultam otthonr\u00f3l \u00e9s be\u00e9rve a suliba felgyalogoltam a negyedikre. Ez \u00e1ltal\u00e1ban nem lenne akkora dolog, de tudni kell, hogy 2011 v\u00e9g\u00e9n m\u00e1r a m\u00e1sodikra sem b\u00edrtam felmenni, \u00edgy gigantikus gy\u0151zelemmel kezdtem a napot.<\/p>\n
J\u00f3 t\u00e1rsas\u00e1g gy\u0171lt \u00f6ssze erre az alkalomra \u00e9s igaz\u00e1n nem is szeretn\u00e9k semmit kiemelni. K\u00edv\u00e1nni se k\u00edv\u00e1nhattam volna jobb \u00e1llamvizsg\u00e1t. Egyszer\u0171en olyan volt, amilyennek kellett lennie.<\/p>\n
A v\u00e9d\u00e9sen \u00fagy kellett lel\u0151ni, ahogy az \u00e1llamvizsg\u00e1n sem volt sz\u00fcks\u00e9g a noszogat\u00e1sra. \u00c9reztem, a sz\u00edvem m\u00e9ly\u00e9n rem\u00e9ltem, hogy j\u00f3l siker\u00fclt\u2026<\/p>\n
Az eredm\u00e9nyhirdet\u00e9sn\u00e9l nagyon remegtek a l\u00e1baim, s\u0151t egyszer \u00fagy is \u00e9reztem, hogy nincsenek is meg\u2026<\/p>\n
\u00d6t\u00f6st kaptam mind a v\u00e9d\u00e9sre, mind az \u00e1llamvizsg\u00e1ra \u00e9s a diploma \u00e1tlagom: 4,93 lett.<\/p>\n
Le\u00edrhatatlan volt, amit \u00e9reztem. Anyu zokogott, m\u00e9g egy \u00f3r\u00e1val a h\u00edr ut\u00e1n is, \u00e9n pedig \u00e1lltam \u00e9s nem hittem el. Mert beteljes\u00fclt az \u00e1lom, mert siker\u00fclt a terv, mert annyi akad\u00e1ly ellen\u00e9re v\u00e9g\u00fcl elmondhattam, hogy lediplom\u00e1ztam.<\/p>\n
Nagyon sok id\u0151 kellett ahhoz, hogy felfogjam \u2013 s n\u00e9ha m\u00e9g most sem hiszem el. Sajnos azok a pillanatok hamar elszaladtak, pedig szeretn\u00e9m \u00fajra \u00e1t\u00e9lni \u0151ket, mert annyira fontosakk\u00e1 v\u00e1ltak az \u00e9letemben.<\/p>\n
Sokszor az ember csak sodr\u00f3dik az esem\u00e9nyekkel, f\u0151leg, ha olyan dolog t\u00f6rt\u00e9nik, ami nagyon felemeli. \u00c9n is \u00edgy voltam s az\u00f3ta nem egyszer \u00e9reztem azt, hogy \u201eb\u00e1rcsak \u00fajra ott lenn\u00e9k, akkor minden pillanat\u00e1t h\u00faszszorosan \u00e9ln\u00e9m \u00e1t\u201d.<\/p>\n
Ezek ut\u00e1n tal\u00e1n nem is meglep\u0151, hogy \u00e9n ezt nem akarom egy \u201e\u00e9ljen\u201d-nel lerendezni, mert itt nem csak mag\u00e1r\u00f3l az eredm\u00e9nyr\u0151l van sz\u00f3. Az ide vezet\u0151 \u00fat az, ami miatt a sz\u00edvem \u00f6sszes rezd\u00fcl\u00e9se a boldogs\u00e1gomat hirdeti.<\/p>\n
Az \u00fat, amiben volt minden: betegs\u00e9g, vesztes\u00e9g, f\u00e1jdalom, szenved\u00e9s, gy\u00e1sz\u2026.v\u00e9g\u00fcl c\u00e9lba \u00e9rt. S a megannyi k\u00f6nnycsepp v\u00e9gre az \u00f6r\u00f6m miatt hullt a f\u00f6ldre.<\/p>\n
Bebizony\u00edtottam magamnak is, hogy nem csak b\u00f6l\u00f6mbika tudok lenni, hanem ha kell d\u00favad is. El\u00e9rtem, hogy al\u00e1t\u00e1masszam: nincs, lehetetlen csak nagyon kell hinni \u00e9s rem\u00e9lni.<\/p>\n
Mindez ebben a pap\u00edrban cs\u00facsosodott ki, tal\u00e1n \u00e9rthet\u0151 m\u00f3don. Az elm\u00falt \u00e9vek, a g\u00f6r\u00f6ngy\u00f6s \u00f6sv\u00e9nyek, a rem\u00e9nytelens\u00e9g, a konoks\u00e1g, a feld\u00fch\u00f6d\u00e9s id\u0151szakai \u00e9s v\u00e9g\u00fcl a beteljesed\u00e9s. Hogy versenyt futottam a betegs\u00e9gemmel, \u00e9s ami azt illeti azokban a percekben, amikor megtudtam, hogy siker\u00fclt \u00fagy \u00e9reztem, hogy \u00e9n gy\u0151ztem.<\/p>\n
S, hogy mi van, ha egy c\u00e9l teljes\u00fcl?<\/p>\n
H\u00e1t az \u00f6r\u00f6m, megk\u00f6nnyebb\u00fcl\u00e9s, b\u00fcszkes\u00e9g felh\u0151j\u00e9n \u00e1t, az\u00e9rt lassan besejlik egy \u00faj terv f\u00e9nysugara.<\/p>\n
Mindig lesz valami, ami\u00e9rt \u00e9rdemes k\u00fczdeni, ami\u00e9rt tov\u00e1bb kell menni, s ami miatt \u00fajra \u00e9s \u00fajra neki kell futni az \u00e9let hegycs\u00facsainak.<\/p>\n
De egy ilyen \u201ecs\u00facs-exped\u00edci\u00f3\u201d rengeteg er\u0151t tud adni s valahol szinte hihetetlen, hogy ennyi minden ut\u00e1n, a r\u00f6g\u00f6s utak keresztez\u0151d\u00e9seiben bukd\u00e1csolva v\u00e9g\u00fcl elmondhatom, hogy h\u00e1t kommunik\u00e1tor, \u00fajs\u00e1g\u00edr\u00f3 lettem.<\/p>","type":"rich"}