{"version":"1.0","provider_name":"Vag\u00e1ny - El\u0151re a v\u00e1ltoz\u00e1s \u00fatj\u00e1n","provider_url":"https:\/\/vakvagany.cafeblog.hu","author_name":"Nikkki88","author_url":"https:\/\/vakvagany.cafeblog.hu\/author\/vakvaganynakgmail-com\/","title":"Sz\u00fclet\u00e9snapi \u00f6r\u00f6mk\u00fczd\u00e9s","html":"Mindenki m\u00e1sk\u00e9pp \u00fcnnepli meg a sz\u00fclet\u00e9snapj\u00e1t. Van, aki legsz\u00edvesebben elfelejten\u00e9, hogy ism\u00e9t \u00f6regedett. El\u0151fordul, hogy az \u00fcnnepelt \u00fagy ki\u00fcti mag\u00e1t, hogy csak m\u00e1snap t\u00e9r mag\u00e1hoz. Lehet csendben, buliz\u00f3san, \u00e9s mag\u00e1nyosan is elm\u00e9lkedni arr\u00f3l, hogy egy \u00fajabb \u00e9v telt el.\r\n\r\n\u00c9n a k\u00fczdelem egy sz\u00e1momra \u00e9des form\u00e1j\u00e1t v\u00e1lasztottam, ami h\u00edven t\u00fckr\u00f6zi az elm\u00falt egy \u00e9vemet: k\u00f6rbebicikliztem a Velencei-tavat.\r\n\r\nAz elm\u00fal\u00e1s t\u00e9m\u00e1ja nem n\u00e9pszer\u0171, az emberek t\u00f6bbs\u00e9ge k\u00ednosan ker\u00fcli, hogy err\u0151l besz\u00e9lnie kelljen. A szomor\u00fa,. f\u00e1jdalmas dolgok eltemet\u00e9se sokkal egyszer\u0171bb, mint hogy olykor tal\u00e1n \u00f6nmagunknak is megform\u00e1ljuk, amit \u00e9rz\u00fcnk.\r\n\r\n\u00c9n a sebfelt\u00e9p\u0151s fajta vagyok. N\u00e9ha gondolok a kil\u00e1t\u00e1stalan j\u00f6v\u0151re, eszembe jutnak a szavak, amelyek t\u0151rk\u00e9nt d\u00f6ftek, d\u00f6fnek bel\u00e9m: gy\u00f3gy\u00edthatatlan, visszaford\u00edthatatlan, bel\u00e1thatatlan.\r\n\r\nEz a betegs\u00e9g nem egy \u00e9letbiztos\u00edt\u00e1s. \u00cdgy minden sz\u00fclet\u00e9snap egy csod\u00e1val \u00e9r fel: \u00f6r\u00f6me a t\u00fal\u00e9l\u00e9snek, l\u00e1ngol\u00f3 t\u00fcze a k\u00fczd\u00e9snek.\r\n\r\n \r\n\r\nM\u00e1r a diplomaoszt\u00f3mon tudtam, hogy mi lesz a programom m\u00e1jus t\u00edzedik napj\u00e1n. No, nem az\u00e9rt, mert akkora bulit szerveztem, ami t\u00f6bb hetes el\u0151k\u00e9sz\u00fcletet ig\u00e9nyel\u2026\r\n\r\nJelentkeztem a RenBikeTour 2014 rendezv\u00e9ny\u00e9re, ami id\u00e9n a Velencei-t\u00f3 k\u00f6rbeteker\u00e9s\u00e9vel indult.\r\n\r\n35 kilom\u00e9ter, dombok, \u00e9s \u00e9n. Tudtam, hogy nem lesz k\u00f6nny\u0171, hiszen a l\u00e1bam az \u00e9rsz\u0171k\u00fclet miatt n\u00e9ha nem b\u00edrja tov\u00e1bb, de \u00e9reztem, hogy meg kell pr\u00f3b\u00e1lnom.\r\n\r\nAz elm\u00falt esztend\u0151ben oly sok mindenr\u0151l mondtam le. V\u00e1ltoztattam az \u00e9letm\u00f3domon, \u00e9s egy pillanatra sem b\u00e1ntam meg.\r\n\r\nA fogy\u00f3k\u00fara, aminek tavaly \u00e1prilisban neki\u00e1lltam \u00e1tv\u00e1ltott egy \u00faj \u00e9letst\u00edlusba, aminek az alapja a sokkal eg\u00e9szs\u00e9gesebb t\u00e1pl\u00e1lkoz\u00e1s, \u00e9s a mozg\u00e1s, korl\u00e1tok n\u00e9lk\u00fcl. Ut\u00f3bbi volt a nehezebb di\u00f3. Elindulni, menni a f\u00e1jdalom \u00f6lel\u00e9s\u00e9ben. De meg\u00e9rte szenvedni, hiszen id\u0151vel k\u00f6nnyebb lett.\r\n\r\n\u00dagy \u00e9reztem mindennek a megkoron\u00e1z\u00e1sa lenne, ha tudn\u00e1m teljes\u00edteni ezt a t\u00far\u00e1t.\r\n\r\nPersze akkor m\u00e9g nem tudtam, hogy ez maximum jogarnak megy el, a fejd\u00edsz majd ny\u00e1ron \u00e9rkezik\u2026\r\n\r\n \r\n\r\nElvileg a reggellel kellene indulnia a t\u00f6rt\u00e9netnek, de gyakorlatilag m\u00e1r el\u0151z\u0151 este elkezd\u0151d\u00f6tt a felk\u00f6sz\u00f6nt\u00e9sek sora. Kezel\u00e9sr\u0151l hazaesve, egy csod\u00e1latos torta v\u00e1rt, ami \u201eminden mentes\u201d \u00e9s m\u00e9gis mennyei finom volt, \u00fagyhogy lelkiismeret-furdal\u00e1s n\u00e9lk\u00fcl ehettem, h\u00e1la egy kedves bar\u00e1tomnak.\r\n\r\n\u00c9jf\u00e9l k\u00f6r\u00fcl belibbentem a tollas b\u00e1lba, \u00e9s roptam hajnalig, amikor az \u00f3ra cs\u00f6rg\u00e9se megszak\u00edtotta a t\u00e1ncot. \u00c9desany\u00e1m gy\u00f6ny\u00f6r\u0171 \u00e9nekkel fogadott, \u00e9s Lilim r\u00f6gt\u00f6n csatlakozott a csoportos \u00f6r\u00f6mk\u00f6d\u00e9shez, amint \u00e9szrevette, hogy boldogs\u00e1g szimatolhat\u00f3 a leveg\u0151ben.\r\n\r\nK\u00f6zben a reggeli teend\u0151k mellett \u00f6ssze is pakoltam az \u00fatra, \u00e9s 8 \u00f3r\u00e1hoz k\u00f6zeledve, a munk\u00e1ba igyekv\u0151 emberek forgatag\u00e1ban nekiv\u00e1gtunk. Ugyan az eljut\u00e1s picit hosszabbra sikeredett a tervezettn\u00e9l, de ez j\u00f3 t\u00e1rsas\u00e1gban sosem probl\u00e9ma.\r\n\r\nAmikor meg\u00e9rkezt\u00fcnk gyorsan regisztr\u00e1ltunk, \u00e9s megindultunk. A tandememet egy betegt\u00e1rsammal egy\u00fctt tekert\u00fck. Egy domb kifogott rajtunk, \u00e9s k\u00e9tszer meg kellett m\u0171teni a j\u00e1rg\u00e1nyt, de a 35 kil\u00f3m\u00e9tert letekert\u00fck kevesebb, mint 3 \u00f3ra alatt.\r\n\r\nNagyon el\u00e9gedetten faltam ezut\u00e1n a guly\u00e1st, amit kaptunk. Boldog voltam. Megcsin\u00e1ltam, megcsin\u00e1ltuk! Amikor f\u00e1jt a l\u00e1bam csak arra gondoltam, hogy mellettem hull\u00e1mzik a v\u00edz, hogy a n\u00e1das lust\u00e1n integet a parti b\u00e9k\u00e1knak, s hogy most egy vagyok a term\u00e9szettel, ak\u00e1r egy suhan\u00f3 \u00e1rny.\r\n\r\nA hazafele utat elbambultam, folyamatosan r\u00e1m kellett sz\u00f3lni, hogy ne n\u00e9zzek \u00edgy, mert meg\u00e1llnak a fejl\u0151d\u00e9sben a szembej\u00f6v\u0151k. T\u00e9ny, hogy sok \u00e9rtelem nem sug\u00e1rozhatott az arcomr\u00f3l, mert m\u00e1shol j\u00e1rtam. A saj\u00e1t hat\u00e1raim k\u00fcsz\u00f6b\u00e9n cs\u00fccs\u00fcltem, \u00e9s visszan\u00e9ztem:\r\n\r\nEz a vonal r\u00e9gen sokkal keskenyebb volt. Egy komolyabb s\u00e9ta sor\u00e1n \u00e1t akartam zuhanni rajta. Most, \u00e9vekkel a ves\u00e9im le\u00e1ll\u00e1sa ut\u00e1n el\u00e9gg\u00e9 sz\u00e9les csap\u00e1son tudok m\u00e1szk\u00e1lni. S \u00fagy \u00e9rzem most egy picit \u00e1tk\u00faszhattam rajta\u2026\r\n\r\nDe a k\u0151 ekkor m\u00e1r el lett vetve. Magam tettem ezt: ragadtam egy elk\u00e9pzel\u00e9snyi kavicsot, megfogtam, \u00e9s a vonal felett \u00e1thaj\u00edtottam. Most ott fekszik valahol az el\u00e9rhetetlen hom\u00e1ly\u00e1ban. S hogy valaha eljutok-e od\u00e1ig\u2026nos ny\u00e1ron kider\u00fcl. Ugyanis rengeteg gondolkod\u00e1s, sz\u00edv-t\u00f6r\u00e9s ut\u00e1n elhat\u00e1roztam, hogy r\u00e9szt veszek a RenBikeTour 2014 Balaton rendezv\u00e9ny\u00e9n, ahol n\u00e9gy nap alatt tesz\u00fcnk meg \u00a0215 kilom\u00e9tert.\r\n\r\nA m\u00e9rleg egyik nyelv\u00e9n ott volt a f\u00e1jdalom, f\u00e9lelem, \u00e9s a t\u00e9ny: itthon kell hagynom Lilit. Persze j\u00f3l tudom, a legjobb kezekben lesz: k\u00e9t napig kerti party, a legjobb labi-buliban, \u00e9s egy igazi Nagymam\u00e1s h\u00e9tv\u00e9ge v\u00e1r r\u00e1.\r\n\r\nAzt\u00e1n persze felmer\u00fclt bennem a logikus k\u00e9rd\u00e9s, hogy mi van, ha nem b\u00edrom? Hiszen az eg\u00e9szs\u00e9gesek k\u00f6z\u00f6tt is akad olyan, aki felszisszenne ekkora t\u00e1v megt\u00e9tele el\u0151tt\u2026\r\n\r\nA j\u00f6v\u0151t nem l\u00e1thatom, de azt tudom, hogy m\u00e9lt\u00f3 k\u00fczdelem lesz. A f\u00e1jdalom, \u00e9s a teker\u00e9s. Az \u00e9get\u0151, k\u00ednz\u00f3 f\u00e1radts\u00e1g, \u00e9s a kitart\u00e1s. Azaz, a hat\u00e1raim, \u00e9s \u00e9n. A legjobb p\u00e1ros\u00edt\u00e1s.\r\n\r\n \r\n\r\nEste, amikor haza\u00e9rtem egy igazi ter\u00fclj, ter\u00fclj asztalk\u00e1m fogadott, sz\u00fclinap m\u00f3dra. Anyu, \u00e9s kis kukt\u00e1ja Lili mindent megtettek az\u00e9rt, hogy igazi \u00fcnnepelt m\u00f3dj\u00e1ra z\u00e1rjam a napot. Fens\u00e9ges di\u00e9t\u00e1s s\u00fctem\u00e9nyt is kaptam, Anyum keze nyom\u00e1n, egysz\u00f3val minden csod\u00e1latos volt.\r\n\r\nAhogy az \u201eeb\u00e9d-vacsora\u201d ut\u00e1n lecs\u00fcccsentem az \u00e1gyamra elt\u00f6prengtem a nap esem\u00e9nyein. Elindult bennem egy csendes, euf\u00f3rikus diavet\u00edt\u00e9s:\r\n\r\nA v\u00edz hull\u00e1mz\u00f3 ereje, a term\u00e9szet vonz\u00f3 illata; az \u00f3ri\u00e1si lejt\u0151, ahol \u00fagy robogtunk, hogy a szabads\u00e1g \u00f6sszet\u00e9veszthetetlen \u00e9rz\u00e9se \u00f6lelt \u00e1t, \u00e9s \u00e9n csak ki\u00e1ltani tudtam: juh\u00e9! Az utols\u00f3 p\u00e1r kilom\u00e9ter felszabad\u00edt\u00f3 ereje, \u00e9s a c\u00e9lba \u00e9rkez\u00e9s m\u00e1mora. A vissza\u00fat nyugtat\u00f3 rezg\u00e9sei\u2026 A k\u00fczd\u00e9s eredm\u00e9nyes pillanatai. A f\u00e1jdalom sz\u00e9tszak\u00edt\u00f3 l\u00f6ketei, \u00e9s a tov\u00e1bblend\u00fcl\u00e9s sz\u00e9d\u00fcletess\u00e9ge\u2026\r\n\r\nMegtehettem volna, hogy otthon maradok. Teleeszem-iszom magam, \u00e9s el\u00e9gedett g\u00f6mb\u00f6ck\u00e9nt hajtom imm\u00e1r 26 \u00e9ves fejemet \u00e1lomra. Ehelyett, azonban most VakVag\u00e1nyk\u00e9nt beleugrottam egy tengerbe, ami nem sodort el mag\u00e1val. Az \u00f6r\u00f6k k\u00fczd\u00e9s hull\u00e1maiba, amelyek nem ismeretlenek a sz\u00e1momra.\r\n\r\nMert b\u00e1r a betegs\u00e9gem lemoshatatlan pecs\u00e9t marad, riogat\u00f3 \u00f3menk\u00e9nt tornyosul f\u00f6l\u00e9m, de am\u00edg itt lehetek, am\u00edg \u00e9lhetek, \u00edrhatok, \u00e9s mehetek, addig nem fogom m\u00e1sk\u00e9pp csin\u00e1lni. Igaz nem tudom, hogy h\u00e1ny oldal telhet meg m\u00e9g a gondolataimmal, egy azonban biztos: csoda, hogy itt lehetek; csoda, hogy k\u00fczdhetek, \u00e9s t\u00e9ny: k\u00fczdeni is fogok tov\u00e1bb!","type":"rich"}