{"version":"1.0","provider_name":"Vag\u00e1ny - El\u0151re a v\u00e1ltoz\u00e1s \u00fatj\u00e1n","provider_url":"https:\/\/vakvagany.cafeblog.hu","author_name":"Nikkki88","author_url":"https:\/\/vakvagany.cafeblog.hu\/author\/vakvaganynakgmail-com\/","title":"A csend ereje","html":"

A szavak fontosak. A legt\u00f6bbsz\u00f6r \u00f6ntj\u00fck magunkb\u00f3l az \u00e9rzelmekkel kevert kifejez\u00e9seket, heves gesztusokkal megt\u0171zdelve a bet\u0171folyamot. De vajon tudjuk \u00e9rt\u00e9kelni a csendet?<\/span><\/p>\r\n[caption id=\"attachment_6044140\" align=\"alignnone\" width=\"300\"]\"\"<\/a> Fot\u00f3: Horv\u00e1thn\u00e9 Jutka[\/caption]\r\n

Hogy mikor v\u00e1lik egy bar\u00e1ts\u00e1g igaziv\u00e1? Amikor a csendnek, a ki nem mondott, de a leveg\u0151ben lebeg\u0151 szavaknak jelent\u0151s\u00e9g\u00fck van. Amikor a n\u00e9mas\u00e1g nem k\u00e9nyszer\u00e9rz\u00e9st, hanem nyugalmat v\u00e1lt ki a lelkekben. Amikor a csend hirtelen fel\u00e9rt\u00e9kel\u0151dik.<\/span><\/p>\r\n

Vannak \u00e9rz\u00e9sek, amiket nem lehet sem le\u00edrni, sem elmondani. Vannak helyzetek, amikor a gesztusok nem seg\u00edtenek. Vannak pillanatok, amikor egy hangtalan \u00e9rint\u00e9s, egy sz\u00edvb\u0151l j\u00f6v\u0151 \u00f6lel\u00e9s, vagy csak egy n\u00e9m\u00e1n kimondott, f\u00fcllel nem halhat\u00f3, de sz\u00edvvel \u00e9rezhet\u0151 sz\u00f3 t\u00f6bbet \u00e9r, minden giccses, barokkos k\u00f6rmondatn\u00e1l.<\/span><\/p>\r\n

Akkor n\u00f6v\u00fcnk fel igaz\u00e1n, amikor ezt a n\u00e9mas\u00e1got megtanuljuk \u00e9rt\u00e9kelni. Amikor meg\u00e9rtj\u00fck, hogy a csendnek helye van az \u00e9let\u00fcnkben, a lelk\u00fcnkben, a sz\u00edv\u00fcnkben. A legm\u00e9lyebb gy\u00e1sz sohasem k\u00f6nnyekben, hanem hangtalan l\u00e9lek szil\u00e1nkokban t\u00f6r fel. A boldogs\u00e1g percei nem az ord\u00edt\u00e1sban, a kiab\u00e1l\u00e1sban, az elhadart szavakban r\u00f6gz\u00fcl, hanem abban, a villan\u00e1snyi mement\u00f3ban, amikor m\u00e9g nem tal\u00e1lunk m\u00e9lt\u00f3nak egyetlen sz\u00f3t sem arra, hogy megpr\u00f3b\u00e1ljuk \u00e1ltala kifejezni \u00f6r\u00f6m\u00fcnket. Amikor \u00fagy d\u00f6nt\u00fcnk, a n\u00e9ma euf\u00f3ria az \u00e9gig rep\u00edt benn\u00fcnket.<\/span><\/p>\r\n

Ha visszagondolok \u00e9letem m\u00e9rf\u00f6ldk\u00f6veire, bizony a legl\u00e9nyegesebb pillanatokban a csend szavalta halhatatlan himnusz\u00e1t.<\/span><\/p>\r\n

Miel\u0151tt fels\u00edrtam volna, miel\u0151tt \u201eHorv\u00e1th Nikoletta\u201d szem\u00e9ly\u00e9ben megl\u00e1ttam a napvil\u00e1got egy m\u00e1sodpercig csend volt, hogy azt\u00e1n a n\u00e9mas\u00e1g burk\u00e1t egy cicany\u00e1vog\u00e1sra hasonl\u00edt\u00f3, halk, de m\u00e9gis \u00e9leter\u0151s s\u00edr\u00e1s szak\u00edtsa \u00e1t.<\/span><\/p>\r\n

Amikor megtudtuk, hogy Nagymam\u00e1m csatlakozott a mennyei seregekhez, a k\u00ednz\u00f3 zokog\u00e1s, a g\u00f6rcs\u00f6s f\u00e1jdalom el\u0151tt minden a csend j\u00e9ghideg szor\u00edt\u00e1s\u00e1ba dermedt. A temet\u0151ben, Apu kopors\u00f3j\u00e1ra zuhan\u00f3 r\u00f6g\u00f6k a r\u00e1nk teleped\u0151, m\u00e9ly, f\u00f6ldszag\u00fa n\u00e9mas\u00e1gban szinte sz\u00e9tszak\u00edtott\u00e1k lelk\u00fcnk dobh\u00e1rty\u00e1j\u00e1t.<\/span><\/p>\r\n

Amikor megpillantottuk Lilit, ahogy b\u00e9bi pop\u00f3j\u00e1n, h\u00f3feh\u00e9ren a kutyaiskola nappalij\u00e1ban \u00fcl, az elragadtatott megnyilv\u00e1nul\u00e1sokat n\u00e9ma csod\u00e1lkoz\u00e1s, \u00e9s euf\u00f3ria el\u0151zte meg.<\/span><\/p>\r\n[caption id=\"attachment_6044141\" align=\"alignnone\" width=\"225\"]\"\"<\/a> Fot\u00f3: Horv\u00e1thn\u00e9 Jutka[\/caption]\r\n

T\u00edz \u00e9vvel k\u00e9s\u0151bb, ahogy a m\u0171t\u0151ben beadott altat\u00f3 hatni kezdett, teste csendesen d\u0151lt el, \u00e9szrev\u00e9tlen\u00fcl belesimulva az \u00e1lom vil\u00e1g\u00e1ba. A kezem a fej\u00e9n nyugodott, a sz\u00edvem sz\u00edv\u00e9t szor\u00edtotta, \u00e9s a szememb\u0151l kicsurran\u00f3 k\u00f6nnycseppek n\u00e9m\u00e1n zuhantak a l\u00e1baim alatt t\u00e1tong\u00f3 \u0171rbe.<\/span><\/p>\r\n

A diplomaoszt\u00f3mon, miel\u0151tt a kit\u00fcntetettek k\u00f6z\u00f6tt elhangzott a nevem csend telepedett a k\u00f6z\u00f6ns\u00e9gre. Szinte el\u0151k\u00e9sz\u00fcltek a r\u00e9sztvev\u0151k az \u00fcnnepl\u00e9sre. A kit\u00f6r\u0151 taps, a lelkemben az \u00e9gig sz\u00e1rnyal\u00f3 \u00f6r\u00f6m szel\u00edden \u0171zte el a hangtalans\u00e1g perceit.<\/span><\/p>\r\n

A s\u00fcrg\u0151ss\u00e9gi f\u00e9lhom\u00e1ly\u00e1ban, a fullad\u00e1st\u00f3l gyeng\u00e9n megsz\u00f3lalni sem b\u00edrtam, amikor kider\u00fclt: a ves\u00e9im le\u00e1lltak. N\u00e9h\u00e1ny h\u00e9ttel k\u00e9s\u0151bb, amikor a diagn\u00f3zis v\u00e9gs\u0151 meger\u0151s\u00edt\u00e9st nyert csak a zokog\u00e1s, hangtalan reszket\u00e9sei besz\u00e9ltek. Mi nem. Fogtam Anyu kez\u00e9t, szor\u00edtottam \u0151t, \u00e9s \u00fagy \u00e9reztem: a semmi \u00e1g\u00e1n l\u00f3gok, egy perccel a megsemmis\u00fcl\u00e9s el\u0151tt. A f\u00e9lelem csendben m\u00e1szott a zsigereimbe, a k\u00e9ts\u00e9gbees\u00e9s hangtalanul ragadta el a sz\u00edvemet.<\/span><\/p>\r\n

Az elm\u00falt hetek k\u00ednz\u00f3 fejlem\u00e9nyei csak ritk\u00e1n cs\u00facsosodtak ki hangos m\u00e9ltatlankod\u00e1sban. A csend mag\u00e1ba burkolta az \u00e9rz\u00e9seinket. Az aggodalmat. A bizonytalans\u00e1got. A nyugtalans\u00e1got. A riadalmat.<\/span><\/p>\r\n

De a hangtalans\u00e1g gy\u00f3gy\u00edr is egyben. Amikor \u00e1t\u00f6lelem Anyut, \u00e9letem ad\u00f3j\u00e1t, s megment\u0151j\u00e9t nem kellenek a szavak. Feleslegesek a gesztusok. Mert tudja, amit tudok, \u00e9s \u00e9rzi, amit \u00e9rzek.<\/span><\/p>\r\n

Lili sem sz\u00f3l egy sz\u00f3t sem, de hangtalan kommunik\u00e1ci\u00f3ja t\u00f6bbet mond ezer emberi kifejez\u00e9sn\u00e9l.<\/span><\/p>\r\n

A vil\u00e1got megd\u00f6nt\u0151 \u00e9rzelmek, a lelkeket felkorb\u00e1csol\u00f3 v\u00e1ltoz\u00e1sok mindig n\u00e9m\u00e1n \u00e9rkeznek. Nincs dobsz\u00f3, taps, vagy riadt sikoltoz\u00e1s. Csak a n\u00e9ma v\u00e1rakoz\u00e1s.<\/span><\/p>\r\n[caption id=\"attachment_6044142\" align=\"alignnone\" width=\"225\"]\"\"<\/a> Fot\u00f3: Horv\u00e1thn\u00e9 Jutka[\/caption]\r\n

\u00c1m a csendet \u00e9rt\u00e9kelni, szeretni, becs\u00fclni kell. A csendnek hatalma, ereje, \u00e9s \u00fczenete van. A csend egy eszk\u00f6z, a b\u00e1trak fegyvere. Mert, akik n\u00e9m\u00e1k tudnak maradni akkor, amikor m\u00e1sok ord\u00edtanak, vagy \u00e9pp menteget\u0151zve magyar\u00e1znak, esetleg k\u00f6zhelyekkel vigasztalnak, az a b\u00e1tors\u00e1g jele. Ahogy \u00f6regsz\u00fcnk megtapasztaljuk, hogy a nagy horderej\u0171 esem\u00e9nyek, \u00e9let\u00fcnk fontos momentumai, melyek mement\u00f3kk\u00e1 nemes\u00fclnek mind a csend \u00f6lel\u00e9s\u00e9ben \u00e9rkeztek.<\/span><\/p>\r\n

Aki f\u00e9li a csendet, m\u00e9g nem tanult meg hallgatni, \u00e9s meghallgatni. Aki folyton kiab\u00e1l, egyszer\u0171en csak retteg, hogyha hangtalann\u00e1 v\u00e1lik, vajon mi v\u00e1rja a lelk\u00e9ben, legbel\u00fcl\u2026 \u00c1tord\u00edtja teh\u00e1t lelkiismerete hangj\u00e1t, sz\u00edve halk dobban\u00e1s\u00e1t. Aki folyton hadakozik, val\u00f3j\u00e1ban \u00f6nmaga ellen harcol. Aki folyton el\u00e9gedetlenkedik, val\u00f3j\u00e1ban \u00f6nmag\u00e1val el\u00e9gedetlen. S aki folyton hallatja a hangj\u00e1t, t\u00falord\u00edtva mindent, \u00e9s mindenkit, az val\u00f3j\u00e1ban \u00f6nmag\u00e1t nem akarja megismerni, meghallgatni, felt\u00e9rk\u00e9pezni.<\/span><\/p>\r\n

Aki a csend k\u00f6nt\u00f6s\u00e9be burkol\u00f3dzva is harm\u00f3ni\u00e1ban \u00e9l \u00f6nn\u00f6n lelk\u00e9vel az r\u00e9vbe \u00e9rt. Aki n\u00e9m\u00e1n, a sz\u00edv\u00e9vel figyel, s nem csak a f\u00fcl\u00e9vel hallgat az igaz\u00e1n itt \u00e9l, a pillanatban. Akinek a lelk\u00e9ben a csend nem fesz\u00edt\u0151, hanem b\u00e9k\u00e9t teremt\u0151 \u00e9rz\u00e9st kelt az megtal\u00e1lta a l\u00e9nyeget. Amit nem m\u00e1shol, csakis a csendben kell keresni\u2026<\/span><\/p>\r\n

 <\/p>","type":"rich","thumbnail_url":"https:\/\/vakvagany.cafeblog.hu\/files\/2017\/08\/Keszthe-150x150.jpg","thumbnail_width":150,"thumbnail_height":150}