Vagány - Előre a változás útján

A pofonok, főleg, amik a lelki box zsákunkat érik, nos: kegyetlenek. Mindig váratlanul érnek, sosincs lehetőségünk felkészülni rájuk, és általában nem áll módunkban visszaöklözni. Hasogatnak, elmondhatatlanul. Jobban, mint az igazi fizikai kín. Szétfeszítenek, gyengévé, elesetté tesznek. És a földön találjuk magunkat, kettesben: a mardosó, lélek-ölő fájdalom és mi.   A csapások hirtelen érkeznek. Ez a… Tovább »

Olykor minden nagyon nehéz. Pedig lehet, hogy semmi sem változott. Lehet, hogy a súlyok is ugyanakkorák, és mégis: úgy érezzük, lehúznak minket. Mintha egy óceán mélységéből figyelnénk mindent. Mosolyogj – ötlik fejünkbe, de tovább sodor minket a feketeség. Fuldoklunk. A mellkasunkat szorítja a víz, a kép egyre homályosodik. A nap fénye már nem ér el… Tovább »

Vannak olyan dátumok, amelyeket különös figyelemmel tartunk számon. Itt most nem a születésnap, névnap kerül előtérbe, hanem olyan évszámok, amelyek egyébként csak egyszerű hétköznapok lennének, de a sors kormányozta vizeken végül kikötőkké váltak. Az elmúlt időszakban több fordulópontra is emlékeznem kell, kellett. Olyan dátumokra, amelyek valamiért sokat jelentenek a számomra. Az első a sorban a… Tovább »