Vagány - Előre a változás útján

Csak feküdtem. Tőlem szokatlan nyugalomban néztem a plafont. Legalábbis kívülről így festhettem. Valójában súlyos gondolatok nehezültek szívem mérlegére. A nyelv kibillent. A csalódás az élet része. Sokan, sokszor mondták már ezt, de a bőrömön érezve szinte felemésztett a kín. Túl sokat vártam, reméltem, hittem. Az energia pedig feleslegesen tovaszállt. Kombináltam: kék eget, zöld füvet, napfényt,… Tovább »

Amikor elkezdett vérezni az orrom rengeteg villanásnyi kép szaladt át rajtam. A három éve nem tapasztalt, gyomorszorító félelem rátelepedett a mellkasomra. Éreztem, hogy nagy a baj. A torkomon folyóként ömlött a vörös tenger, s orromon kifele is pecsétként szállt az élet tintája. Papírzsebkendőt ragadtam, és igyekeztem megnyugodni. A szívem a fülemben dobolt, őrült ritmusban. A… Tovább »

Amikor tavaly befutott a keszthelyi vonat a szombathelyi állomásra azon töprengtem, vajon jövőre megismétlődhet ez a csoda? Eljuthatok még valaha a balatoni fővárosba, Édesanyámmal, és Lilivel? Korzózhatunk majd a standok között, nevetgélve az olykor meghökkentő portékákon, a furcsa idegeneken, és talán önmagunkon is? Megsimogathatom újra Artúr, és Bogi kutyákat, akikbe első látásra beleszerettem? Láthatom-e még… Tovább »