
2012. március. Sötét, magányos, hideg hajnal. A hátamat a kórházi ágy rugói nyomják. Hiába van rajtam 20 kg felesleg, az évezredes vaspántok kitartóan szurkálnak. Nem foglalkozom velük. Ez az én helyem. A szomszéd ágyban fekvő néni horkol. Éjjel kompótot evett – a kanálcsörgésre ébredtem fel. Izgalmas. A naptár szerint márciust írunk, de amióta bekerültem kicsit…
Tovább »