
Könnyezem. A sós tengernek oly sok formáját ismerem már. A fájdalomtól megtört, kemény, koppanó cseppeket; a kétségbeesés elmosódó folyamát; a mély bánat úttalan kútjába vesző zuhatagát; az öröm bugyborékoló, szinte ugráló nedvességét; az emlékezés éveket elmosó vízesését. De ez most valami más. Olyan hullámokban önt el a boldogság, az emlékezéssel szőtt öröm, ami alig ragadható…
Tovább »