Vagány - Előre a változás útján

Az intenzív osztály kórtermeiből hol halkabb, hol hangosabb csipogás, sípolás hallatszott. Az erős fertőtlenítő szag, az összetéveszthetetlen neszezés külön-külön is félreérthetetlen jelét adta a megmásíthatatlan ténynek: itt a küzdés iskolájának tanórái zajlanak. Persze az jó kérdés, hogy ki a tanító és ki a tanár? Miért nem kapcsolod be a tévét? Az elsuttogott érdeklődés gyengéd szavai… Tovább »

Amikor valamilyen nehezen emészthető, megoldható problémával találjuk szembe magunkat, sokszor hajlamosak vagyunk az ég felé nézve “miért” villámokat szórni, és teljesen megfeledkezni két fontos dologról. Az egyik, hogy minden esemény, helyzet, gond stb. tanítás. A másik, hogy nemcsak számunkra leckék ezek az élethelyzetek, hanem a közvetlen/közvetett környezetünknek is. Vagyis nem egyszer a körülöttünk élők rengeteget… Tovább »

Vannak olyan tevékenységek/események/helyek és emberek a mindennapjainkban amik/akik idővel belevesznek a monotonitás fojtogató, szürke fellegébe. A megszokottság vakokká, süketekké tehet minket. Hiszen mi történik velünk a hétköznapokban? Belesimulunk abba az ütemtervbe, mely már évtizedek óta meghatározza életritmusunkat. Miközben követjük ezt a láthatatlan, jól kitaposott ösvényt megszokjuk a tájat, s a benne rejtőző csodákat. S egyszer… Tovább »

Életünk egyik legfontosabb feladata, hogy megtanuljunk felelősséget vállalni a tetteinkért, s szeretni önmagunkat. Ha ugyanis önelfogadás/önszeretet nélkül vállaljuk fel cselekedeteinket, s azok következményeit, akkor nem egyszer, ha rosszul sülnek el a dolgok önostorozásba, önhibáztatásba futhatunk bele, aminek semmi értelme nincsen. A lélek-korbácsolás előbb-utóbb átcsap önsajnáltatásba, ami a destruktív érzések és állapotok legalja. Ráadásul, amikor ez… Tovább »