Vagány - Előre a változás útján

Gondolat-örvény. Összefüggő, mégis külön is (helyt)álló töredékek. Lélek-téglák, szív-morzsák. Ti, és én. Tőlem, Nektek. A hallgatás végére pont kerül, és ismét a szavaké, mondatoké a terep. Most az elmúlt időszakot írtam le, zanzásítva, ahogy lelkembe hasítottak a meg, és átélt képek. Szilánkok, amik tükörré álltak össze. S hamu, amelyből főnixként éledtem újjá.   Vágyom az… Tovább »

„Születésnap – Ti emberek ezt az ünnepet olyan nagy lelki ráhangolódással kezelitek, mintha azon az egy alkalmon múlna minden. Énekeltek, ajándékoztok, és felspannolva közlekedtek 24 órán keresztül. Szerencsére erre a rituáléra engem is rászoktattatok – igaz most én voltam az ünnepelt. 8 éves vagyok. Pfü. Kikérem magamnak, mert ezután jön az a megjegyzés a szőrös… Tovább »

Vannak az életben kényes kérdések, zavarba ejtő témák. Olyan dolgok, amik elől az emberek (önvédelemből) elfutnak. Amiket, ha meghallanak inkább odébb állnak. Mert nehéz sebeket feltépni, könnyeket kicsalogatni, de időközönként kell. Kell, mert a lélek csak erősödik tőle. Hogy milyen két német úriember árnyékában élni? Schlect. Erdheim és Chester nagy orvostudományi lépést tettek akkor, amikor… Tovább »

  Július 29. A múltban ez a dátum egyszerre jelentett gyászt, fájdalmat, töviskoszorús emlékezést. Mert 2005. július 29-én Apu felöltötte angyalszárnyait, és itt hagyott minket. Így ezen a napon minden éven a kínzó űr sajgása, a szomorúság, a hiány ködje borult ránk, elűzhetetlenül. Most mégis felragyogott az ég. 2014. július 29. a csoda, a meglepetés,… Tovább »

Tavaly, 13 év után először jutottunk el nyaralni, a Balatonra. Akkor minden hirtelen történt: az utolsó előtti pillanatban találtam egy minden szempontból optimális szállást. Kettő napunk volt összerámolni, a vendég HD-t kikönyörögni, és kezdetét vette a pihenés. 3 napot terveztünk, 5 lett belőle, így idén már nem volt kérdés: Keszthely visszavár. Persze már a múlt évben… Tovább »

A biciklizés sok mindent jelenthet az ember számára. Kikapcsolódást, új élményeket, erőfeszítést, csúcsok, rekordok megdöntését, a szabadságot. Nekem mindez egyszerre volt jelen a küzdés összetartó elegyében. A cél adott volt: körbebringázni a Balatont, a megvalósítás pedig csak rám várt…:) RenBikeTour 2014 Balaton – ez a pár szó tartott lázban gyakorlatilag a Velencei-tó körbetekerése óta. Ott,… Tovább »

  Amikor elindulunk egy úton, akkor dönthetünk. Vagy reménykedve, mosolyogva, hittel telt szívvel járjuk az ismeretlent, vagy összeszorított fogakkal, félig elkeseredve zokogjuk végig az ösvényt. Én az előbbit választottam. De vajon miért zavar ez sokakat? És nekem ki a fontosabb? A vidámság gyógyír. Ebben már akkor is biztos voltam, amikor 50-es vérnyomással, az intenzív felé… Tovább »

  “Úgy látszik, hogyha a kutya gazdája folyton az íráson törpöl, akkor egyszer csak a négylábú is késztetést érez a klaviatúra bökködésére. Most én is ebben a tappancsban járok, elloptam ezt a billentyűzetet, picit meg is kóstoltam, de be kell ismernem nem jó az íze. Pedig a „v”, mint vacsi betű nagyon is kívánatosnak tűnt,… Tovább »

Amikor belépek egy gyermekekkel teli terembe, hirtelen nagy csend támad. A pici szemek egyenként függeszkednek rám, és Lilire. Félénken megnéznek engem is, aztán tekintetüket simogatón vezetik végig hűséges társamon. „Csókolom” hangzik a köszöntés, én pedig felszisszenek, a Niki néni hallatán pedig a szőr is feláll a hátamon: „Oké, első lecke: szia, a második pedig, hogy… Tovább »

A városban tombol a hőség, az aszfalt pöfögteti örökös pipa-gőzét, a hő forrósító erejét. A nap úgy süt, hogy pár perc után szinte érezzük, ahogy felhólyagosodik a bőrünk, és az izzadságcseppek halk, csiklandozós táncba kezdenek valahol az orrunk közepén. Az emberek rövidnadrágban, és pólóban szaladgálnak, pedig az ujjatlan sem lenne túlzás – nehéz klimatizálódni. Ahogy… Tovább »